2013. szeptember 16., hétfő

A Ház

Akkor tehát a házról. Három hálószobás, napfényes kis ház, konyhával és fürdőszobával. Két emeletes, a szobák vannak felül.

(Várj, a napfényest visszavonom, mivel a nap csak a legritkább süt mostanában, amit az is alátámaszt, hogy ma van az első nap mióta megérkeztem, hogy látom az ég kékjét.)
Jobb oldalt a bejárat ami mellett rögtön egy hűtő és egy mosógép foglal helyet, másik oldalról pedig a fürdőszoba ajtaja nyílik. A konyhán (fenti kép) keresztül lehet a lépcsőkhöz jutni.

A lépcső és az ajtó ami csak azért van ott, hogy beengedje a hideget, mivel senki se használja.


A fürdőszoba, s a csodálatos kád. (Nem a kád maga csodálatos, hanem a tény, hogy van. Maga a kád olyan, mint az angol ágyak: még nekem is kicsit kicsi.) Oh, és felhívnám a figyelmet a nem keverő csapunkra, aminek most már rájöttem a trükkjére (ha nem is a céljára): mindkettőt megnyitod egyszerre s gyorsan mozgatod a kezed a kettő között. Még így is megfagysz s megégeted magad, de legalább csak rövid időre, s a két dolog úgy nagyjából ki is oltja egymást. Egy dolognak azért nagyon örülök: hogy legalább a konyhacsap nem ilyen.


Az ajtóm, s a folyosó végén a másik szoba ajtaja. Akkor talán menjünk is be:


Ím az én kis szobám. Bár ez a legkisebb szoba a három közül, még így úgy kétszer akkora mint a tavalyi. Az ablakom nem a zajos, hanem a csendes utcára nyílik, s nagy ablakom van, aminek nem félek elhúzni a függönyét, mivel nem sokan látnak be ott. (Illetve, ha nagyon akarnak akkor persze, de általában szerencsére nem akarnak).


Az íróasztalom oké, a székem pedig azon kívül, hogy rózsaszín, teljesen kényelmes. Épp csak egy kicsit nyikorog. Ahogy amúgy az egész ház is. A ház egy normál kétemeletes sarokház, aminek az elejét a tulaj fia lakja/lakta (azt hiszem épp most költöztek be oda új lakók), a hátulját meg mi. Sőt, elvileg ezt a részt már 15 éve diákok lakják. Ahogy a környező házak többségét is, úgyhogy nagyjából biztonságos helynek tekinthető.


Van egy beépített szekrényem, aminek egy nagy baja van: csak egy polc van benne, így igyekeztem mindent amit csak lehetett fellógatni. Ezen kívül még van kilenc fiókom is, amik közül természetesen már egyben sincs egy icipici hely se.

Azthiszem ezzel nagyjából be is mutattam a házat, ha van kérdés, írjatok.

ZN.




2013. szeptember 14., szombat

Harry Potter Világa

Nahát akkor, mint ígértem, írok. Azonban egy hatalmas fordulattal nem a házról - amire számítanátok- hanem a kirándulásról, amin csütörtökön voltam. (Azért ne aggódjatok, a házról is fogok írni, csak előszőr egy kicsit ki akarom csinosítani a szobámat, mielőtt lefotóznám).

(Figyelmeztetés: aki nem ismeri a Harry Potter filmeket, annak valószínűleg érdektelen lesz ez a bejegyzés.)

A Warner Bros. stúdiójában voltunk, ahol a Harry Potter összes díszlete, jelmeze, és kelléke volt kiállítva. Varázslatos egy hely.


Habár az odaút nem éppen volt az. Kingstonból csak röpke két óra volt, váltott vonatokon. Meg buszon. De hát ott voltunk, s a nagy raktárépületből Harry Potter zene áradt, s emberek. Odakint meg hatalmas sakkbábukkal (az első filmből) fotózkodtak az emberek.


Amint beléptél, jobb oldalon a három főszereplő kézlenyomata volt plasztikba öntve. S meglepő mód- bár nekem meglehetősen kicsi kezem van- csak Ron (Rupert Grint) keze volt nagyobb az enyémnél. Szégyen, Harry. 


A belső csarnokban körbe-körbe a színészek HD quality képei voltak kiállítva, kedvencem a vadul mosolygó kicsi Harry s rögtön mellette Piton, kivont pálcákkal, mintha azt mondaná: hagyd abba, vagy megátkozlak!



Ja s a pislákoló lámpájú Ford mögül kikukucskáló kis Malfoyt se lehet kihagyni.


Kicsit beljebb Harry lépcső alatti gardróbja volt körbekerítve.


A vezetés egy moziban kezdődött, ahol a vásznon Harry, Hermione s Ron a Nagyterem ajtaja előtt állva magyarázták, hogy ez a hely gyakorlatilag az otthonuk volt a forgatás alatt, s beinvitáltak minket az ajtón. Amint Harry után bezáródott a kapu, felgördült a mozi vászon, s az ajtó egy az egyben ott volt mögötte! Jó kis hatásvadász trükk, ezt el kell ismerni. Az ajtót a szülinapos nyitotta ki, s beáramlottunk a Nagyterembe. Bár nem volt teteje, ami egy kicsit illúzióromboló volt, de még így is lenyűgöző érzés volt ott lenni.



Az asztalok mellet a házak egyenruhái, a tanári asztal mögött pedig a tanárok jelmeze volt kiállítva.



A Griffendélesek jelmezei közül talán a legaranyosabb a kicsi Harry jelmeze (bal oldalt), jobb oldalt pedig Neville elnyűtt cuccai a hetes filmből.



A következő teremben kellékek s jelmezek voltak kiállítva. (Kérem dőljenek hátra, s élvezzék a képes közvetítést a Warner Bros. stúdiójából). Kedvenceim a negyedéves karácsonyi bál kellékei:


 A nem annyira jég palota.

A szuper négyes jelmezei.

A hihetetlenül finomnak látszó de valójában műanyag fagyi torony.


Rögtön szembe a műanyag finomságokkal egy sminkasztal állt, mellette polcon a legmorbidabb dolog: parókák. A legijesztőbb azonban az, hogy bár nincs arcuk, bármelyiket ki tudod találni, hogy kihez tartozik.




Ez azonban az egyik kedvencem: 
Harry ruhája, ugyanaz a nadrág és dzseki, egyre rosszabb s rosszabb állapotban. Zseniális.

A Roxfort bejárata a szárnyas vadkanokkal.

Ron ágya a hálóteremben, ami kívülről így nézett ki:


 A Kövér Dáma, aki szerencsére most nem énekelt.


Egy nagyon menő modell, ami egy optikai illúziót kihasználva mutatja a Foltozott Üst folyosóját sokkal hosszabbnak, mint amilyen.

 Bájitaltan terem, benne a büszkén feszítő Pitonnal:


A greenscreen kifigyel a festmények közül:

 Dumbledore lélegzetelállító irodája:



A griff, aki a bejáratát őrzi.

A trió ruhái:


Különböző kellékek:






Bejárat a Titkok Kamrájába: (bármennyire sziszegsz, nem nyílik ki)

S a másik kedvencem: mitől repülnek a seprűk? Imádom, hogy egy ilyen kicsi valami mozgatásához egy ekkora gépezet kell.

Az odú igencsak hangulatos, még élőben is: (s még a lefejezett Weasley családtagok ellenére is)


A Mágiaügyi minisztériumot konkrétan felépítették. A csempék abból a sárga habarcsszerűségből voltak, s azzal a üvegszálas műanyaggal voltak befedve, amit addig festettek s políroztak, amíg csempének nem nézett ki. Hihetetlen, hogy tényleg megépítették az egész csarnokot! S még a szobor is egy az egyben meg van:
Persze a csarnok már nincs meg egy az egyben, de a darabkái ki vannak állítva. Kedvencem az volt, hogy elvileg a jóslatos teremben (ötös film) az összes jóslatos gömböcskét (kb. 1500) megcsinálták kézzel, mindegyiket másmilyenre, amikor a rendező úgy döntött, hogy inkább CGI-jal intézi el a dolgot. 

Umbridge: 50 shades of pink: 

  Plusz a minisztériumbeli irodája:

És a sötét oldal jelmezei: 

A kinti udvaron Három ház állt (kettő a Privet driveról, egy Godric's Hollowból), a Kóbor Grimbusz, Hagrid/Sirius motorja, a Ford, a Híd, sakkbábuk, a Denem család sírja, s egy kioszkban szendvicseket s Vajsört árultak. 

A Denem család sírja. Hangulatos hely egy tízóraihoz.

A vajsört is megkostoltuk -minden előítélet ellenére, puszta kíváncsiságból- s azt kell, hogy mondjam, hogyha minden sör ilyen finom lenne, azt nem bánnám. Semmi köze se volt a sörhöz, a színén s a buborékosságán kívül. A habja édes volt s sűrű, mintha tortakrém lenne, az ital maga pedig mintha karamellizálva lenne. Nagyon jó, habár egy idő után a hab émelyítően édessé válik, úgyhogy a kissé keserűbb itallal kell kiegyensúlyozni.

Rögtön a sír mellet pedig a Privet Drive 4 és 3 áll. Harry vajon hogy nem fogott gyanút ennyi ideig?


Egészen elképesztő módon az egész ház műanyagból van kiöntve a téglákon keresztül egészen az ajtókig. De amíg oda nem mész, s meg nem tapogatod, ez fel se tűnik. 

 A kóbor grimbusz a maga három emeletével. A busz tábla pont olyan mint amilyneket itt mindenhol látni, csak épp lila. 

A rozoga Potter ház.

S a szintén düledező híd, mely műanyag s fa művészi ötvözete.

Ezután a maszkok terme következett, ami ha lehet, még a skalpoknál is furább.




A legmorbidabb mind között Hagrid feje volt, feltűzve egy karóra. Ez azért volt, mert ugyebár a színész nem volt elég magas egy félóriásnak, s ezt úgy kompenzálták a kitömött ruha, s a magasított cipő mellett, hogy egy robot fejet használtak aminek a szakálla alól kukucskált ki maga a színész. Érdekes egy megoldás, az biztos. 



Moovie magic életre kelti a vérfarkast.

Dobbie trófeája, s Harry Crack/Monstro (?) kezei.

Pici Voldi.

Pici Magyar Mennydörgő.

Életnagyságú Csikócsőr, aki meghajol feléd. (percenként tízszer).

 Az Abszol Út teljes pompájában. Eszméletlen mennyire részletesen ki van dolgozva az egész. Minden egyes kirakat, minden bolt, s ház külön karakter.

Az engem legszemélyesebben érintő szoba, az építészek terme:
Godric's Hollow makettje, s a falak teli voltak tervlapokkal.



Egyéb makettek a Durmstrangos hajóról s a Három seprűről.


Némi Fan Art: 
(ez a kedvencem).








Ebben a teremben az összes doboz kézzel készült (több mint 2000 db.), s a filmen dolgozó munkatársak nevei vannak rajta.


S a nagy finálé: Roxfort 1:24es makettje. Hatalmas! A legtöbb külsö felvételt úgy vették fel, hogy ezt a makettet kamerázták, s rádobtak még néhány extrát CGI-jal.


Az egész stúdió elképesztő volt, s mostmár biztosan tudom, hogy jelmez-díszlet-kellék tervező szeretnék lenni, ha nagy leszek. Ha egy-két évvel hamarabb jöttem volna ide, talán még jobban jártam volna.

Köszönjük, hogy a Warner Bros. studió körútját választották, s ne feledjék: nincs történet, ha nincs aki meghallgassa.

ZN.