Final Crit

Szóval mostanában nem nagyon volt időm írni, mivel -ahogy az órarendemen láthatáttok- két hetünk volt megtervezni s kidolgozni egy bútordarabot. Sok különböző ötlet után végül az alábbival álltam elő.

 Mint emlékezhettek, ki kellett találnunk 3-4 karaktert, s nekik kellett tervezni valamit. Tehát ők az én karaktereim:

Egy diák, aki nem szeretne mást, csak egy csendes helyet ahol házit írhat meg olvashat zavartalanul; egy Stylist, aki a barátaival/kollégáival/klienseivel találkozik itt; s egy tanár aki diákokat korrepetál, vagy épp órát tart.  Mindegyiküknek megvan a maga köre, s a maga zárt/nyitott/félig zárt helye.

Itt azt magyarázom, hogy az alaprajz három egymásba fonódó karika; hogy négy fajta felület van (két asztal, egy normál s egy bárpult magasságú, meg két szék, egy normál, s egy magasabb), meg hogy hogyan tudják az emberek különböző féle képpen használni a helyet.

A külső félkör-székek ilyen kis elemekre szedhetőek, s széthordhatóak, s ezzel teljesen átrendezhető a bútor. Az egyforma elemek szabadon egymásba pattinthatóak ezután, mint a puzzle.

Ím néhány kép a makettról, hogy jobban lássátok.:

Azt, hogy a tanárok mit szóltak, azt nehéz eldönteni, mivel mint a művészek általában, sokat beszélnek, de keveset mondanak.(Vagy inkább, mint a felnőttek általában?) Mindenesetre a Final Crit/Kipakolás úgy folyt, hogy hat ember (ennyi fért el egyszerre) feltűzte a falra az összes hál'isten A2-es lapját a falra, majd körbementek, s mindenki kiállt, s elbeszélte a gondolatait. Majd a három tutor -(tiszta X-faktor/ Britans got talent) a férfi akinek minden tetszik, a mogorva s a nő- véleményezte a látottakat, s megadták az igenjeiket. Najó nem, mivel ezúttal nem osztályoztak. Tehát a lényeg az, hogy kettőnek a háromból nem nagyon tetszett a három karika ötlet, ellenben a harmadik imádta. Kettőnek a háromból nem tetszett a karaktereim, mert hogy 'túl ambivalensek', de a harmadik imádta, mert hogy milyen életszerűek. S bár ez rossz aránynak tűnik, azt ne felejtsük el, hogy míg az a kettő egy tutor s egy vendég volt, a harmadik maga a karvezető, úgyhogy he. 

ZN.

Brief

Csütörtökön megint fél órát késett a tanár, de most az egyszer nem haragudtunk meg, mert azt mondta, hogy Brightonból jön - ami két óra innen- s késett a vonata. S miután felvetette, hogy ezután inkább 10:30 kezdjünk, mindenkinek megenyhült a szíve.

Utána átbeszéltük a brieft, ami röpke 8-10 oldal, s benne foglaltatik minden feladat amit mostantól a karácsonyi szünetig fogunk csinálni. Röviden: az első négy hétben (azon kívül amit már megcsináltunk) ki kell találnunk három-négy karaktert/embert háttérsztorival meg mindennel, s számukra tervezni egy publikus bútort. A második négy hétben egy Islingtoni irodaházat tervezünk át, az utolsó pár hétben pedig valamelyik feladatot dolgozzuk ki részletesebben. Hosszabban (s angolul):

ZN.

Kódtörés

Elmúlt az első igazi tanulóhét a suliban, s úgy tűnik, hogy bár sok minden változott, azért vannak dolgok amik sose fognak változni.

Hétfőn tíztől az új tanszék vezetőnk beszélt arról, hogy a belsőépítészetet milyen sok szeretettel fogadja vissza a keblére a Design School (Dizájn tanszék?) - mivel időközben kiderült, hogy két évvel ezelőtt a belsőépítészet szak hozzájuk tartozott, mielőtt átrakták volna az Építészet s tájépítészet tanszékre. Kicsit se bonyolult. Múlt évben a kartársaink voltak az építészek s tájépítészek, idén pedig megkaptuk a divat tervezőket, bútor s formatervezőket, grafikusokat, animáció szakot stb. Az egész tanári kar lecserélődött, egyetlen tanár kivételével - aki a sulihonlap szerint most adott ki egy új könyvet- s ahelyett, hogy egy folyamatos tutorunk lenne az egész év folyamán, mindenki a tutorunk lesz egy kicsit, ami elsőre jól hangzott- ha rossz a tanár, nem ragadunk vele egész évben- de gyakorlatban vannak buktatói, amiről majd mindjárt beszélek.

Az órarendünk változatlan, abból a szempontból, hogy szerda s péntek szabadnap, viszont sok más szempontból viszont sok változás van.

Az első ami egy egyszerű szemlélőnek feltűnik, az az, hogy egy titkosírás fejtőnek is legalább egy hét kell, mire rájön, hogy mi mit jelent. Nekünk is beletelt egy kis időbe, de végül feltörtük a kódot. 

De inkább nem árulom el, hadd szórakozzatok ti is egy kicsit.

Csütörtökön aztán bele is vágtunk, keményen a közepébe. Az e-mail ami arról kellet volna értesítenie bennünket, hogy csütörtök reggel tízkor London belvárosába találkozunk, szerda este fél hatkor indult útjára. Én konkrétan éjfélkor szereztem tudomást róla, úgyhogy nem kicsit voltam fáradt másnap. A Royal festival Hall-ban kezdtünk, ahol egy jó 3 órát töltöttünk azzal, hogy megfigyeltük, hogy hogy mozognak az emberek a térben, majd elmentünk a világ másik felére, ahol a svájci Vitra cégnek a termékeit rajzoltuk le. Addigra már olyan álmos voltam, hogy megfájdult belé a fejem, s hazafelé a vonaton úgy 4-5 ször aludtam el. Kaptunk is sok házit, csoportban s egyénileg is, s az is kiderült, hogy hál' isten idén 'csak' A2-es portfóliónk lesz (tehát feleakkora mint tavaly. Juppi).

Következő hét hétfője azzal kezdődött, hogy az egyetlen tutor aki aznapra ki volt írva nekünk, háromnegyed órát késett, s amikor bejött csodálkozva kijelentette, hogy miért nem dolgozunk, amíg ő nincs itt? De könyörgöm, mit, ha hétfőre készen kellett lenni mindennel, s mi rendesek voltunk, s valóban készen is lettünk? Ezek után, minden csoport kirakta a rajzait egy asztalra, s amíg ő az egyik csoporttal beszélt, addig mi körbementünk s megnéztük a többiek munkáit, ami jó volt, de nem annyira szórakoztató, hogy az egész napot kitöltse. Már pedig ez következett, merthogy ez az ember annyit beszélt, hogy minden egyes csoportnál minimum fél órát töltött (maximum nem volt), így kerek ÖT ÉS FÉL óra múlva kerültünk sorra. Egészen addig nem csináltunk semmit, mert nem volt mit. A nap végére olyan fáradt voltam a tömény semmit tevéstől, hogy megint fejfájást kaptam. Tehát ím a gyakorlati hibája a napi tutornak: kevés ennyi emberre, főleg, ha szájmenése van.

Na, azért némi pozitív változás is tapasztalható idén: először is, már most megkaptuk szinte az összes modulból, hogy egészen pontosan mit fogunk csinálni karácsonyig- az egyik modulból egészen nyárig- s még az esszé kérdéseket is előre tudjuk. Tehát némileg szervezettebb az egész, ami melegséggel tölt el, mert így már most el tudom kezdeni írni az esszét (s így tuti kész leszek időben).

ZN.