2014. november 28., péntek

A kettős válság

Pénteken eljött hozzánk egy nagyon neves építésziroda vezetője, hogy elbírálja a Ted Baker felhívásra készülő terveinket. Na ettől már mindenki befosott. Hát még amikor kiderült, hogy ez még semmi, de egy még nála fontosabb ember, a Ted Baker igazgatója maga jön el három napra rá, akkor többen is ágynak dőltek. Én meg csak fogtam a fejem, mert persze, hogy pont ezen a hétvégén megyünk Cardiffba, a három napból kettőt csinálva.

Tetézve mindezt, a tutor természetesen azt találta ki, hogy én menjek elsőnek, úgyhogy gondolhatjátok, hogy nem sokat aludtam előző nap. Na, mindenesetre az első bemutató a Flitch igazgatójával jól ment, imádta az ötletemet - ahogy a tutorok is- s irányítása alatt mindenki bemutatója érdekessé vált.


Az első sor a kutatás a  Ted Baker célcsoportjáról, meglévő boltjairól, imigéről stb. A második sor kutatás az épületről amit találtam, s ahová tervezem a boltomat. Ami azután következik az pedig az ötletemet próbálja elmagyarázni. De még mielőtt belemennék abba, el kell mondanom, hogy a felhívás úgy szólt, hogy tervezzünk egy boltot a Ted Bakernek, ami egy történethez van kötve. Az én történetem pedig végül az lett, hogy Ted hosszú utazásai során a föld körül elkezdett állatokat és növényeket gyűjteni, mint egy igazi brit, s hazavinni őket. Végül amikor már a gyűjteménye elég pofás lett akkor úgy döntött, hogy megosztja a nagyközönséggel, s ím megnyitott a világ első állatkert-ruhaboltja. Ta-dáá. 

Az első prezentációmban még úgy volt, hogy a különböző égövek szerint különböző hangulatú részek lennének, de ezt meglőtték, úgyhogy szűk két nap alatt át kellett dolgoznom az egészet egy Rousseau dzsungel festmény hangulatú dologgá (ami az eredeti-eredeti ötletem volt). 
eredeti dzsungel ötlet
sivatag

szubtropusi monszun

szavanna

Sarkköri

Ezek aztán úgy mentek volna körbe egymásba olvadva, mint az éghajlati övek a földön.


De mindez ment a kukába, s ehelyett a sokminden helyett kellett valamit kitalálnom két nap alatt.

Úgyhogy keddre virradva már így nézett ki a prezentációm:
(a papagályhoz a tutorom ragaszkodott)


Na, tehát a következőképp néz ki a dolog: három féle cuccból épül fel a belső. Egy az igazi dolgok, igazi növények, állatok, mint lepkék, madarak, kígyók stb. Kettő az absztrakt dolgok, a levélmintás tapéta, tigris-, leopárd-, zebra szőr vagy minta itt-ott, s végül három: a kiterjesztett valóság. Ez úgy működik, hogy CGI 3D állatok mászkálnak körbe-körbe a boltban, s ha elmennek egy képernyő előtt, akkor látod őket. Plusz, ha letöltesz egy appot akkor a telefonoddal vagy tableteddel is követheted őket.




Na erről egyenlőre ennyit. Még dolgozom rajta, a végső bemutató jövőhéten lesz.

ZN.



2014. november 10., hétfő

King Charles III

Hétvégén megnéztük a King Charles III (Harmadik Károly?) című darabot a Wyndham színházban.



Maga a színház épület nagyon fura volt nekem, nem hasonlított semelyik színházhoz ahol eddig jártam. Igazából az a gyanúm, hogy eredetileg lakóépületnek épült, s aztán egy őrült építész fogta magát, s kivájt egy színpad és nézőtérnyit belőle s mögé berakott egy jó pár lépcsőházat. Az egyes számú nyom:


Mi felülről a harmadik sorban ültünk, de még így is kissé olyan érzésem volt, hogy egy hőlégballonból nézzük az apró színészek feje búbját. Mármint nem panaszkodás képpen, ahhoz képest, hogy a legolcsóbb (18 fontos) jegyet vettük, teljesen jól lehetett látni a szinpadot, csak az előttünk ülő nagyfejű házaspár takart be kissé. Mindenesetre ennél meredekebb nézőteret még sose láttam, igazán lenyűgöző volt, de azért tériszonyosoknak nagyon nem ajánlanám.

A színdarab arról szólt- spoiler annak aki meg akarja nézni- , hogy meghalt a királynő és Chares lett az új király. Aztán lett egy kis összetűzése a miniszterrel, mert nem tetszett neki az a törvény amit alá kellett volna írnia, úgyhogy miután beszélt a viperanyelvű ellenzékkel úgy döntött, hogy megvétózza azzal, hogy nem írja alá. Aztán persze kissé vérszemet kapott, hogy azért mégiscsak ő a király, s nem igaz, hogy senki se hallgat rá, úgyhogy bement a parlamentbe teljes díszegyenruhában s kijelentette, hogy feloszlatja a parlamentet, s új szavazásokat ír ki. Persze erre mindenki fellázadt, úgyhogy végül le kellett mondania, s Williamet s Katet koronázták meg. (Kate addig ügyeskedett amíg ő is kapott egy koronát).

 A Díszlet egy egyszerű téglafal volt két ajtónyílással, egy félkör alakban körbefutó fesmény szalaggal amire emberfejek voltak festve meg egy három lépcsőfokú pódiummal a közepén. Ezen kívül főleg a székek/padok alakították és változtatták a teret. Azt hiszem itt inkább koncentráltak a jelmezekre, habár az sem volt semmi extra - egészen a koronázási jelenetig- szinte mindenki csak öltönyben volt. A második felvonásban amikor más kissé paprikás volt a hangulat akkor Charles -majd William is- díszegyenruhába öltözött, de rajtuk kívül nem sok mindenki változatott jelmezt. A koronázási jelenetnél aztán bepótoltak mindent, Kate csili-villi ruhájával és palástjával, meg William minden koronaékszerével.Összességében jó kis darab volt, habár direkt kissé komikusra vették a figurát, hogy élvezze a nép.

ZN.


2014. november 6., csütörtök

Turner és a többiek

Van új munkám! Egy kis független építészirodának dolgozok be digitális alaprajzokat meg miegyebeket rajzolva. Főleg otthonró dolgozok, de hetente egyszer be is megyek.

Na, most, hogy ezen túl vagyunk, jöhetnek az izgalmasabb hírek. Egy pár hete megnyitották a Turner kiállítást a Tateben, úgyhogy tegnap meg is látogattuk. Hát mit mondjak, megérte. Nagyon nagyon szép volt, s az akvarelljei egyszerűen lenyűgöztek (főleg a Velencéről készültek). A színei pedig azóta is kísértenek.

Mi más történt még? A stúdió hátsó felében folyamatosan esik. Egy hatalmas hasadás van a plafonon, s azért nem szerelik meg, mert pont felettünk van a víztartály, s ahhoz, hogy bármit csinálhassanak le kell ereszteni a teljes kampusz víztartályát. Na, remélem nem most jut eszébe mindenkinek bejönni, mert eddig se fértünk el rendesen, most meg már feleannyi száraz terület se maradt.

ZN.