Egy út Londonba

Szerdán- mert miért mennénk iskola időben- elmentünk megnézni a tervezési feladatunk jövőbeli helyszínét. A feladatot csak két hét múlva kezdjük el igazából, de a ház egy népszerű forgatási helyszín - a gondnok szerint forgattak itt részeket az amerikai sherlock holmesból s a batman két filmjéből is- úgyhogy csak mostanra kaptunk időpontot. úgyhogy kelhettünk korán, s a jegy is igencsak borsos volt. Mert bár eddig is kétszer annyiba került a jegy, ha voltál lyan botor hogy tíz előtt idultál útnak, de most úgy látszik megint emeltek az áron, mer 17 fontba került.  Ez két egyhónapos diák bkv bérlet egy napijegy áráért. Ha meg tíz után mész, akkor csak 7 font, tehát ez is cáfolja a mondást, hogy aki korán kel, aranyat lel. Hacsak nem jegyárus az illető.

Délben elmentünk egy crapiére helyre (az az a nagy francia palacsinta) ahol mindenféle, még hússal meg sajttal meg ilyesmikkel töltöttet is lehet enni. Az enyémben kecskesajt, ragu meg mi más volt, s nagyon finom. Délután elmentünk a Viktória s Albert múzeumba körülnézni.

Tehát íme a képek a helyszínről, aki rájön hogy melyik jelenetben szerepelt a sherlock holmes-ban, az jelezze.

ZN.

Iroda Islingtonban

Most jutott eszembe, hogy bár már írtam arról, hogy mi volt a feladatunk az első trimeszter végre, még nem raktam fel egy képet se róla.

Ha valaki nem olvasta volna, annak összefoglalom dióhélyban: a feladat az volt, hogy áttervezzünk egy meglévő 3 emeletes+tetőtér+pince irodát. A trükk z volt, hogy bár hosszú volt, de L alakú s öt méternél nem szélesebb. Tehát egy kis cső.

Kezdtem ugyebár mindennek az anyjával, a kutatással, s ami ötlet tetszett eme lapon látható:

Meg persze meglátogattam a helyszínt is, amiről ez a kettő (utólag egyik sem felhasznált) lapot készítettem:

Plusz ezekre a lapokra rákerült, hogy milyen feladatkört szánok melyik szintnek. S késöbb épp emiatt ne raktam bele a prezentációmba.

Aztán, mivel az első egy hónapban még csak az épület elemzésével foglalkoztunk, s azzal hogy mit kellene változtatni, én a közlekedést tanulmányoztam:

Ez meg egy montázs arról, hogy hogy nézne ki az utad felfelé a lépcsőn.

Aztán szintenkénti magyarázat s képek az Archicad modellről:

Végül pedig ki kellet választani egy részletet amivel messzbremenően foglalkoztál, s mivel a tutorom oda-meg-vissza volt a WC-blokktól (ami kb. egy toronyként nézett ki, amin körbefutott a lépcső) ezért azt választottam. Erről teknikai rajzokat, s anyagterveket kellet csinálni.

Előlről, nézve a WC torony, átvágva minden szinten

A lépcsőn átmetszve, a hátsó fal képe.

az axoról valamiért homlyos a kép, de nem tudom sehogy se megavítani :(

 Alaprajz ahogy a pince/első- és második emeleten kinéz:

 Alaprajz a tetőtérben, ahol konyha van:

Metszet hosszába:

Metszet keresztbe:

 Némi sci-fi részlet az üvegtető tartószerkezetéről:

S csak hogy legyen némi kézi rajz is, egypár béna szketcs:

ZN.

Csapat munka

Sajnos ebben a félévben is szöget ütött a tanárok fejébe, hogy a csapatmunka jó, s az még jobb, ha ők állítják össze a csapatukat, mint az oviban.

S ugyanazt a hibát követték el, mint tavaly, mivel sajnos bár a tavalyi tutorok tanultak az esetből, ők már nem tanítanak minket. Nevezetesen azt, hogy fogták az évfolyam jobbik tanulóit s összerakták őket öt lustábbik tanulóval, hogy "huzzák fel a teljesítményüket". Ami azonban tapasztlatom szerint nem hogy nem működik, de még visszafelé is sül el. Mivel ugyebár a jó tanuló kezdetben gyekszik működésre bírni a csapatot, kiosztja a feladatot stb. de mivel a többiek sose készülnek el a sajátjukkal, ezért végül összeomlik, feladja, s vagy megcsinálja az egészet egyedül, vagy a szintjükre süllyed. S ezek közül egyik se fog olyan eredményt hozni, amit kellene.

Tehát képzelhetitek, hogy nem voltam éppenséggel boldog, amikor megtudtam hogy ezekben a csapatokban kell majd dolgoznunk az elkövetkezendő 12 hétben. Az első tizennégy nap nem is találkoztam a csoportommal, mivel egyszerűen nem jöttek be, s emiatt az én csoportomból jelenévő  kettő s egy másik csoportból jelenlévő kettő ember összeolvadt az első feladat erejéig, ami akkor vált kínossá amikor a prezentációnál mind a két csoport kilenc embere megjelent, s azt vallotta hogy ők mind egy csoport. Úgyhogy szétváltunk, s rövid tanakodás után nagyjából visszaváltunk az eredeti csoortainkba, egy-egy ember cserével (a kínaiak akik szerencsétlen módon különcsoportba kerültek mindenképp együtt akartak lenni). Tehát fogtam a csoportom, kiosztottam nekik a feladatot, csináltam egy facebok soportot, s megmondtam hogy hétfőre márpedig kész legyen! S egyenlőre úgy tűnik, hogy ez működött, mivel napról napra új képek jelennek meg a csoportban az újabb kész munkákról. Azthiszem a legnagyobb ellenség ez esetben nem a lustaság, hanem a bizonytalanság volt.

Ami nem csoda, mivel az egyik tutorom kijelentette, hogy bár 10 éve tanít, ég sose láttot egy olyan évfolyamot se, ahol ennyire elterjedt lenne az általános bizonytalanság s összezavarodottság. Az egyik lány a rendszert okolta.

ZN.

Hampton Court

Mivel még csak most kezdődött az év s még nem kaptunk olyan sok feladatot, meg még a nap is sütött, szombaton elmentünk a Hampton Courtba. Habár 'csak' a folyón túl van, nem olyan egyszerű eljutni oda -főleg ha eltéveszted az utat, s ahelyett. hogy átvágnál a parkon, a folyó mentén mész. Híd az csak kettő van, egy Kingstonban, s egy Hampton Courtban, úgyhogy még átkelni se annyira egyszerű a folyón. Na mindegy, visszafelé busszal jöttünk, s úgy egész gyors volt. Így viszont láttuk ahogy a Temze kiöntött, s ellepte a parton felállított padokat, minden fotós nagy örömére.

Végül lmégiscsak odaértünk, s bár ezúttalnem mentünk be magába a palotába, kívülről körbe jártuk a csinosan vágott parkját.

ez nagyon szép lehet nyáron, el ne felejtsek visszajönni megnézni

Kis blyongásunk közben ráakadtunk a királyi labirintusra, aminek egyszerű alaprajza ellenére meglehetősen nehéz volt megtalálni a közepét. Egyuttal ez egy Guiness Rekord tartó sövény, mert mivel második Mária s a férje számára készült, ő a világ legöregebb még mindig létező labirintusa.

Kúp alakú fák a palota kertjében

zöld papagályok itt is

A palota kertjén túl a folyó mentén egészen Kingstonig nyúlik el a a park, s ahogy kimentünk a hátsó (amúgy lelakatoltnak tünő, de nyitott) ajtón, a látóhatáron egy csapat szarvast pillantottam meg. Számytottam rájuk, mert Karina már előzőleg mesélte, hogy ő is itt fotózott szarvasokat, de égis meglepő volt, hogy mennyire nem érdekelte őket, hogy ott vagyok. Persze nem mentem nagyon közel, de még így is szelidebbek voltak, mint bármelyik magyar rokonuk. Egy telek mögött tanyáztak, ahová valaki kirakott etetőket nekik télire, s az se zavarta őket amikor közvetlenül mellettük egy autó húzott el.

ZN.

Azt kapod amiért fizetsz

Ezt a mondást sokat hallottam az itteniektől, s lassan rá kellet döbbenem, hogy mennyire igaz. Habár nem ebben az esetben.

Hisz bár ezúttal nem Wizzairrel vagy épp Easyjettel mentem, hanem British airways-szel, nem fizettünk annyival többet. A British Airways árában benne volt egy feladott 23kgos táska, egy kézipoggyász ami nagyméretűnek számít a wizzair szerint s extrát kel érte fiztni, s egy laptoptáska. Míg a wizzairnél esetleg a laptoptáskát viheted fel ingyen. 

S volt a gépen kaja! Utoljára a Malév volt ilyen rendes hogy megszánjon minket még egy ilyen rövid út alatt is étellel, de ők megtették, s ezért nagyon hálás voltam- mégha ez csak egy szendvicset, teát s dobozos narancslét jelentette is. Másik hatalmas előnye, hogy Heathrowra megy, ahonnan egyetlen busszal hazajutottam, keveseb mint egy óra alatt, 1.40 fontért, szemben a Lutoni hazajutástól ahonna 15-17 font és két és fél óra az út.

A másik hatalmas ajándéka Heathrownak az, hogy London felett át kell repülnie a gépnekahhoz, hogy odausson. Ezáltal - s köszönhetően a meglepően tiszta időnek- London minden látványoságát láttam fölülről, borsó nagyságúra kicsinyítve. A Tower Bridge, a Tower, A London Eye, a Parlament de még az ezeknél láthatóan magasabb Chard is úgy nézett ki, mintha lézervágóval kivágott nagyon csinos kis modellek lennének. Fura, de valahogy úgy érzi az ember, mintha nem is lenne igazi. Csináltam pár képet is a telefonommal, tuti nem látszik belőle semm, de azért majd felrakom. 

U.i.: megjegyzendő. hogy úgy tűnik hogy Magyarország s Anglia szereet cserélt, mert míg felszállásnál alig láttunk ki a ködből m.o.-n, itt még a két réteg fátyol felhő alatt is süt a nap, s az idő is enyhe. Még hogy albion a ködös.

ZN.