Há áhhá!

Végre valahára beadtam! Vége van! Majdnem egy éve, hogy először elkezdtem foglalkozni vele, de ma a cukorka színű disszertációm végre elhagyta a laptopom melegét. Végül csak 26 lapos lett, 7775 szóval (ebben nincs benne a tartalom jegyzék, bibliography stb. mert azokkal együtt úgy 9000 oldalra rúg) ami meglepő módon meglehetősen eltörpült mindenki más 50 oldala mellett. Igen, azt hiszem egy kicsit túl kicsik lettek a képek, de erre csak akkor jöttem rá, amikor már kinyomtattam az egészet szinesbe, ami igencsak sokba fájt. Tehát inkább hagytam. A második akadály az összefűzés volt, mivel a kampusz könyvtárnak csak egy fűzője volt, s minden utolsóéves ma adta le a dolgozatát. Igencsak nagy sor állt ott. Mikor sorra kerültem persze kiderült, hogy a spirál amit vettem, hogy összefűzzem vele túl kicsi, úgyhogy ki kellett cserélnem eggyel nagyobbra- de abból már csak fehér volt, fekete nem. S bár inkább tört fehér volt, mint fehér, nem ez volt a legnagyobb baj, hanem az, hogy a én zseni kitaláltam, hogy legyen a disszertáció hátlapja ugyanolyan színű mint a cím- ami a word által kitalált sötét magenta szín volt. Persze a boltban aztán csak egy kicsit világosabb árnyalat volt, de gondoltam, sebaj, close enough. Fekete spirállal még el is ment volna, de ezzel a tört fehérrel az eperszín a reggelizést kihagyó elmémnek haskordítóan cukorka képzetet idézett elő. Tehát sebaj, remélem, hogy akik osztályozzák szeretik a kreativitást.. és a cukorkákat.

ZN.