Már kezd elcsépeltté válni, hogy 'hű de rég nem írtam már' de hát ha így van.. Na mindegy, akkor ezennel megkísérlem az elmúlt 4-5 hónap eseményeit dióhéjban összefoglalni.
Május vége
Nagy-nagy hajtás le kell adni a diplomamunka monographját (A3) és a logbookját (A4) kinyomtatva, szépen összekötve. Ez a kötés nagy munka, már nem mintha bárki kézzel csinálná, de maga a tény, hogy a leadási határidő előtt jóval kell kész lenni, hogy legyen még idő összeköttetni sok embert taszított már teljes idegösszeomlásba. De engem persze nem, mert én előre tervezek s általában legalább egy nappal a határidő előtt kész szoktam lenni, míg a legtöbben még aznap nyomtatnak/köttetnek. Péntek volt, gondoltam elmegyek a Mailboxes-ba megnézni mennyiért is csinálják a kemény kötést. Gondoltam- ott a hétvége, hétfő s kedden kell leadni a cuccot, három nap, hétvégén még van időm dolgozni, hétfőn pedig köttetek. Ahogy ott csevegek az eladóval kiderül hogy hétfő munkaszüneti nap- minden zárva lesz. Pánikba esem, hisz ők meg mindjárt zárnak s hétvégén sincsenek nyitva, mikor fogom összeköttetni? Végül kedden köttettem, 7:30-or nyitásra mentem, hogy én legyek az első. Este öt volt a határidő, de nem szeretek kockáztatni.
Június eleje
Most hogy vére leadtunk mindent az év végi kiállításon/kipakoláson dolgozunk, megpróbáljuk a a gyenge 30-40 oldalas monographokat 3-4 a2-es oldalba összezsugorítani. Nem nagyn megy, mindenki a dmw-ban ül egész nap és bámulja a képernyőt. Időközben pedig új lakás után kell néznünk mert ott ahol vagyunk nem maradhatunk- ott csak kingstonos diákok lakhatnak. Ez a lakásbérelés nagy munka, a piac telített s olyan hogy jó ÉS olcsó lakás nincs. Az olcsó lakások mind kis lyukak, a stúdiók legfőképp. A legtöbb helyen az ágyban ülve megfőzheted az ebédet, a zuhanyzó pedig a szoba sarkából van lekerítve. De ezek még a jobbik helyek, láttam olyat is ahol nem volt tűzhely, csak egy mikró a tetején egy főzőlappal. Miután kijelentettem, hogy nem vagyok hajlandó az ágyból főzni, nagyon lecsökkentek a szóba jöhető helyek. Mondhatni egy olyan helyet találtunk csak ahol a konyha külön volt, le is akartuk foglalni, azt is mondták, hogy oké, majd négy nap után a közvetítő azt mondta, hogy a tulaj úgy döntött, hogy inkább nem akar diákokat. De volt olyan is, hogy már a ház előtt vártunk a közvetítőre. hogy megmutassa nekünk belülről, amikor felhívott minket, hogy most vitték el, úgyhogy nem is mutatja meg. Nagyon dúrva mi van itt, minden külföldi aki itt tanul/dolgozik csak bérelni akar, s emiatt a tulajok azt csinálnak amit akarnak s akár a legkisebb odút is drágán kiadhatják, mert tuti lesz olyan harmadikvilágbelikeleteurópai aki kiveszi.
Úgyhogy hazamentem, s a lakótársamra bíztam a lakáskeresést. Végül szerencsénk volt mert találtunk egy szép kis egyszobás lakást nem is olyan drágán (850 havonta) Malden manorben. Én látatlanba egyeztem bele a lakásba, mert az, hogy külön konyhája van, meg még fürdőkádja is(!) az nekem elég is volt.
Aztán a lakáskeresés mellet- mondjuk már korábban is- ösztöndíjas belsőépítészeti kúrzusokra jelentkeztem. Persze csak egy hely volt ami igazán számított -Westminister, mevel ez az egyetlen egyetem ajánlott teljes tandíjtérítést. Mindenhol máshol max 1000 fontot engedtek el ami persze semmit se segít egy 7000 fontos tandíj esetében. Tehát jelentkeztem, fel is vettek. Aztán jelentkeztem az ösztöndíjra, s vártam, hogy mit jeleznek vissza. S csak vártam,vártam majd június végén írtak, hogy bocs nem, s ne is jelentkezz ezután két évig. Úgyhogy lemaradtam az MA-ról idén, jövőre majd újra jelentkezem, itt is, s otthon is a képzőre. Addig is már megvan a lakás, ki is fizettük, úgyhogy visszamegyek angliába egy évet dolgozni.
Szeptember
A hosszú nyár után újra visszatértem, munkát keresni. De hiába küldök ki naponta 4-5 CV-t, senki se ír vissza...
ZN.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése